Home
BasisInformation
Weiterf√ľhrende
Informationen
Kritik & Antwort
Zeitschrift f√ľr
Sozialökonomie
Fragen 
der Freiheit
Veranstaltungen
Forschung
Archive
Info Foreign
Languages
PinnWand
Impressum
Stiftung


Spendenkonto
der Stiftung
f√ľr Reform der Geld- und Bodenordnung:
Konto 102 33 00
GLS Bank
BLZ 430 609 67

SOZIAL√ĖKONOMIE.INFO

Piacgazdas√°g kapitalizmus n√©lk√ľl
√Ėsszefoglal√°s az eszme alapgondolatair√≥l, t√∂rt√©nelmi eredet√©rŇĎl √©s jelenlegi fejlŇĎd√©si √°llapot√°r√≥l, szervezeteirŇĎl, valamint az aj√°nlott irodalomr√≥l
Werner Onken - Fordította Judit Cseuz

A pénz: A piac uralkodójából…

1891-ben Silvio Gesell,  n√©met-argent√≠n kereskedŇĎ (1862 - 1930) Buenos Airesben kiadta elsŇĎ r√∂pirat√°t, Die Reformation im M√ľnzwesen als Br√ľcke zum sozialen Staat (A p√©nz√ľgy reformja mint a szoci√°lis √°llamhoz vezetŇĎ √ļt) c√≠mmel. Ez k√©pezte annak a nagyszab√°s√ļ mŇĪnek az alapj√°t, amely a szoci√°lis dilemma okait √©s a helyzetmegold√°s lehetŇĎs√©geinek k√©rd√©seit taglalja. Azok a gyakorlati tapasztalatok, melyeket Gesell az akkori Argent√≠na egyik gazdas√°gi v√°ls√°ga folyam√°n szerzett, a marxizmussal szemben√°ll√≥ szeml√©letm√≥dra k√©sztett√©k: az emberi munka kizs√°km√°nyol√°s√°t nem a termelŇĎeszk√∂z√∂k mag√°ntulajdon√°ra vezette vissza, hanem a p√©nzrendszer szerkezet√©ben rejlŇĎ hib√°kra. Ak√°rcsak az antik filoz√≥fus, Arisztotel√©sz, Gesell is felismerte p√©nz ellentmond√°sos kettŇĎs szerep√©t, hiszen az, mint csereeszk√∂z, egyr√©szt a piacot szolg√°lja, egyidejŇĪleg azonban a hatalom eszk√∂zek√©nt uralkodik is felette.

Gesell a k√∂vetkezŇĎbŇĎl indult ki: Hogyan lehetne megakad√°lyozni,  hogy a p√©nz a hatalom egyre elhatalmasod√≥bb eszk√∂ze legyen, viszont egyidejŇĪleg semleges csereeszk√∂z is maradjon? Szerinte k√©t oka van a p√©nz piac feletti hatalm√°nak: ElŇĎsz√∂r is az, hogy a hagyom√°nyos p√©nzt mint keresleti eszk√∂zt annak birtokosa - az emberi munk√°val, a term√©kekkel √©s a szolg√°ltat√°sokkal ellent√©tben - sz√°mottevŇĎ k√°r vesz√©lye n√©lk√ľl visszatarthatja √ļgy, hogy spekul√°ci√≥s c√©llal kivonja a piacr√≥l. M√°sodszor is megvan a p√©nznek az az elŇĎnye, hogy sokkal rugalmasabb, mint az √°ruk √©s a szolg√°ltat√°sok; bevethetŇĎ mindenkor √©s minden√ľtt, ak√°r a dzs√≥ker k√°rtyaj√°t√©kban. A p√©nznek ez√©rt ‚Äď √©s mindenekelŇĎtt a nagyobb √∂sszegek birtokosainak - k√ľl√∂nleges kiv√°lts√°ga van: megbonthatja a kereslet √©s a k√≠n√°lat, a megtakar√≠t√°sok √©s a befektet√©sek k√∂rforg√°s√°t, √©s kamat form√°j√°ban jutalmat k√∂vetelhet a termelŇĎktŇĎl √©s a fogyaszt√≥kt√≥l az√©rt, hogy lemondjanak a p√©nz spekulat√≠v jellegŇĪ visszatart√°s√°r√≥l illetve a r√∂vid lej√°rat√ļ p√©nzbet√©tekrŇĎl, √©s visszajuttass√°k azt a re√°lgazdas√°g k√∂rforg√°s√°ba.

A p√©nz szerkezeti f√∂l√©ny√©t nemcsak t√©nyleges visszatart√°sa okozza, hanem m√°r a k√∂rforg√°s megt√∂r√©s√©nek lehetŇĎs√©ge is el√©g, hogy a t√°rsadalmi szervezet gazdas√°gi anyagcser√©je csak akkor mŇĪk√∂dhessen, ha a p√©nzt elŇĎsz√∂r is kamattal csalogatj√°k elŇĎ. A nyeres√©g fontosabb a gazdas√°goss√°gn√°l, a termel√©st nem annyira az emberek sz√ľks√©gletei, hanem a p√©nz kamatoz√°sa szabja meg. A tart√≥san pozit√≠v tartom√°nyban mozg√≥ kamatl√°b megzavarja a nyeres√©gnek √©s a vesztes√©gnek azt az egyens√ļly√°t, amely a piac decentr√°lis √∂nszab√°lyoz√°sa szempontj√°b√≥l alapvetŇĎ fontoss√°g√ļ. Gesell szerint ez egy igen komplex t√ľnetŇĪ betegs√©get v√°lt ki a t√°rsadalom szervezet√©ben: a kamatos, s ez√©rt nem semleges p√©nz, a j√∂vedelmeket igazs√°gtalanul, a teljes√≠tm√©nnyel ellent√©tesen osztja el, ami a p√©nz √©s a dologi eszk√∂z√∂k koncentr√°ci√≥j√°ba, √©s √≠gy a gazdas√°g monopoliz√°l√°s√°ba torkollik. Mivel birtokosai d√∂nthetik el, hogy a p√©nz mozogjon-e vagy √°lljon, ez√©rt az nem tud √ļgy ‚ÄĚmag√°t√≥l‚ÄĚ √°ramlani a t√°rsadalom szervezet√©ben, mint a v√©r az emberi testben. A t√°rsadalom ez√©rt k√©ptelen ellenŇĎrizni a p√©nz k√∂rforg√°s√°t √©s mennyis√©g√©nek helyes adagol√°s√°t; elker√ľlhetetlenn√© v√°lik az √°rszint defl√°ci√≥s √©s infl√°ci√≥s ingadoz√°sa. Az √°ruk √©rt√©kes√≠t√©se megnehez√ľl √©s munkan√©lk√ľlis√©g l√©p fel, ha a konjunkt√ļra hull√°mz√°sa sor√°n - a kamat √°tmeneti lecs√∂kken√©se miatt ‚Äď a majdani kifizetŇĎdŇĎbb befektet√©sek rem√©ny√©ben jelentŇĎsebb √∂sszegeket vonnak ki a piacr√≥l.

…a piac semleges szolgálója lesz

Gesell a p√©nz hatalomfoszt√°s√°t nem a k√∂z√©pkori skolasztika k√°noni kamattilalm√°nak √ļjb√≥li bevezet√©s√©vel akarta el√©rni, de nem is a ‚ÄĚzsid√≥ uzsor√°sok‚ÄĚ felsz√°mol√°s√°val. Sokkal ink√°bb a p√©nzrendszer mai int√©zm√©ny√©nek megv√°ltoztat√°s√°t akarta el√©rni, m√©ghozz√° √ļgy, hogy a p√©nz visszatart√°s√°ra k√∂lts√©get r√≥na ki, amely semleges√≠ten√© a felhalmoz√°s √©s a likvidit√°s elŇĎny√©t. Ha a visszatartott p√©nzre d√≠jat szabnak ki ‚Äď ahogy a k√∂zleked√©sben is √°ll√≥p√©nzt r√≥nak ki a tehervonatokra -, akkor az elvesz√≠ti a piac feletti uralkod√≥ szerep√©t, √©s csup√°n csereeszk√∂zk√©nt fogja majd azt szolg√°lni. Ha nem tudj√°k spekul√°ci√≥s manŇĎverekkel megzavarni a k√∂rforg√°st, akkor lehetŇĎv√© v√°lik, hogy a forgalomban levŇĎ p√©nz mennyis√©g√©t √°lland√≥an √ļgy alak√≠ts√°k az √°ruk√≠n√°lathoz, hogy annak v√°s√°rl√≥ereje hossz√ļ idŇĎszakon √°t stabil maradjon, ak√°rcsak a s√ļlyok √©s a m√©rt√©kegys√©gek.

ElsŇĎ kiadv√°nyaiban Gesell a p√©nz√ľgy organikus reformj√°nak eszk√∂z√©t hangs√ļlyosan ‚ÄĚrozsd√°sod√≥ bank√≥k‚ÄĚ-nak h√≠vta.

√ćgy lenne √©rv√©nyes a p√©nzre is - mely eddig csak egy √©lettelen idegentest volt mind a t√°rsadalom szervezet√©ben, mind a term√©szet eg√©sz√©ben ‚Äď a sz√ľlet√©s √©s a hal√°l egyetemes t√∂rv√©nyszerŇĪs√©ge; muland√≥v√° v√°lna √©s elvesz√≠ten√© azt a tulajdons√°g√°t, hogy a kamat √©s a kamatoskamat a v√©gtelens√©gig felszapor√≠tsa. Ez a p√©nz√ľgyi reform a szab√°lyoz√°s √°tfog√≥ ter√°pi√°j√°t jelenten√©, mely lebontan√° a p√©nz folyam√°ban levŇĎ akad√°lyokat, √©s seg√≠tene a t√°rsadalom beteg szervezet√©nek, hogy √ļgy gy√≥gyuljon ki fokozatosan mag√°t√≥l a konjunkt√ļr√°lis √©s szerkezeti v√°ls√°g sokr√©tŇĪ t√ľnet√©bŇĎl, hogy azut√°n stabil egyens√ļlyba ker√ľlhessen, √©s beilleszkedhessen a term√©szet harm√≥nikus rendj√©nek eg√©sz√©be.

Gesell az 1916-ban Berlinben √©s Bernben megjelent legjelentŇĎsebb mŇĪv√©ben, Die  Nat√ľrliche Wirtschaftsordnung durch Freiland und Freigeld (A term√©szetes gazdas√°gi rend szabadf√∂ld √©s szabadp√©nz r√©v√©n) r√©szletesen le√≠rta, hogyan ker√ľlhet egyens√ļlyba egym√°ssal a tŇĎkek√≠n√°lat √©s a -kereslet ‚Äď felt√©ve, hogy a p√©nz k√∂rfog√°sa zavarmentes - eg√©szen addig, am√≠g a kamatszint a mostani re√°l h√°rom sz√°zal√©kos als√≥ hat√°r al√° esik. Az ‚ÄĚŇĎskamat‚ÄĚ, mely nem m√°s, mint a dolgoz√≥ ember √°ldozata a p√©nz hatalm√°nak olt√°r√°n, √≠gy nem lenne m√°r a kamat r√©sze - az ezut√°n m√°r csak a kock√°zati d√≠jb√≥l √©s a banki k√∂zvet√≠t√©si d√≠jb√≥l tevŇĎdne √∂ssze. A piaci kamat az √≠gy el√©rt egyens√ļlyi √©rt√©k k√∂r√ľl mozogna, ami biztos√≠tan√°, hogy a megtakar√≠t√°sok decentr√°lisan az ig√©nyekhez alkalmazkod√≥ beruh√°z√°sokba folyjanak. A ‚ÄĚszabadp√©nz‚ÄĚ az ‚ÄĚŇĎskamat‚ÄĚ-t√≥l megszabad√≠tott p√©nz, amely semleges a j√∂vedelmek eloszt√°sa szempontj√°b√≥l, √©s a termel√©s jelleg√©re √©s m√©rt√©k√©re vonatkoz√≥an nem tud kiv√°ltani a v√°s√°rl√≥ √©s az elad√≥ f√©l √©rdekeivel ellentmond√≥ hat√°st. Gesell v√°rakoz√°sa szerint a csonk√≠tatlan munkaj√∂vedelem a lakoss√°g sz√©les r√©tegei sz√°m√°ra tenn√© lehetŇĎv√©, hogy feladja alkalmazotti viszony√°t, √©s mag√°n vagy sz√∂vetkezeti v√°llalkoz√°si form√°ban √∂n√°ll√≥suljon.

A föld: kereskedelmi áru és spekuláció tárgya helyett a gondunkra bízott létalap

A 19-edik √©s a 20-adik sz√°zad fordul√≥j√°n Gesell kibŇĎv√≠tette a p√©nz√ľgy megreform√°l√°s√°nak koncepci√≥j√°t a f√∂ldjog reformj√°nak k√∂vetel√©s√©vel. Az √©szakamerikai f√∂ldreform√°tor, Henry George (1839 ‚Äď 1897) mŇĪveinek olvas√°sa √∂szt√∂n√∂zte erre, akinek gondolatait Michael Fl√ľrscheim (1844 ‚Äď 1912) √©s Adolf Damaschke (1865 ‚Äď 1935) terjesztett√©k tov√°bb N√©metorsz√°gban. Damaschke t√∂rekv√©s√©vel ellent√©tben, aki a f√∂ld mag√°ntulajdon√°nak megtart√°sa mellett csup√°n annak √©rt√©kgyarapod√°s√°t ad√≥ztatn√° meg a k√∂z jav√°ra, Gesell ink√°bb Fl√ľrscheim javaslat√°val √©rtett egyet, aki a f√∂ldet k√°rt√©r√≠t√©s ellen√©ben mag√°nk√©zbŇĎl k√∂zk√©zbe adn√°, azt√°n pedig a legt√∂bbet k√≠n√°l√≥nak juttatn√° haszonb√©rbe. Am√≠g a talaj mag√°nk√©zben levŇĎ kereskedelmi √°ru √©s a spekul√°ci√≥ t√°rgya, addig nem alakulhat ki harm√≥nikus viszony az emberek √©s a F√∂ld k√∂z√∂tt. A n√©pi ideol√≥gi√°kkal ellent√©tben Gesell nem t√°mogatta a f√∂ld √©s a v√©r √∂sszefon√≥d√°s√°nak gondolat√°t.

Gesell, a vil√°gpolg√°r, az eg√©sz F√∂ldet minden egyes ember saj√°tjak√©nt tekintette. Szerinte mindenkinek lehetŇĎv√© kell tenni, hogy akad√°lytalanul bej√°rja a F√∂ldet, √©s sz√°rmaz√°s√°t√≥l, bŇĎrsz√≠n√©tŇĎl √©s vall√°s√°t√≥l f√ľggetlen√ľl b√°rhol letelepedhessen. Csak√ļgy, mint a talajnak, az √°sv√°nyi kincseknek is k√∂ztulajdonba kell ker√ľlni√ľk. Erre egy nemzetk√∂zi szervezetet hozna l√©tre, melynek az lenne a feladata, hogy kezelje az eg√©sz emberis√©g tuladon√°t k√©pezŇĎ kincset, valamint d√≠j ellen√©ben haszn√°lati jogokat adjon ki r√°.

A nŇĎk √©s f√©rfiak gazdas√°gi egyenjog√ļs√≠t√°sa

Csak√ļgy mint t√∂bb m√°s f√∂ldreformer, Gesell is arra gondolt elŇĎsz√∂r, hogy a f√∂ld b√©rbead√°s√°b√≥l sz√°rmaz√≥ bev√©tel lehetŇĎv√© tenn√© az √°llam sz√°m√°ra, hogy eleget tegyen a feladatainak an√©lk√ľl, hogy m√°s forr√°sokb√≥l is ad√≥kat kellene szednie (Single-Tax). Azonban elgondolkozott azon, hogy az elŇĎid√©zŇĎ elve alapj√°n v√©g√ľl is kinek j√°r igaz√°n ez a haszonb√©r, s arra a megfontol√°sra jutott, hogy a f√∂ld haszonb√©r√©bŇĎl sz√°rmaz√≥ bev√©tel mennyis√©ge a n√©psŇĪrŇĪs√©gtŇĎl, vagyis v√©g√ľl is a nŇĎk gyermeksz√ľl√©si √©s ‚Äďnevel√©si hajland√≥s√°g√°t√≥l f√ľgg. Gesell ez√©rt a haszonb√©r bev√©tel√©t nevel√©si j√°rand√≥s√°gk√©nt az any√°knak juttatn√°, s a kiskor√ļ gyermekek sz√°m√°t√≥l f√ľggŇĎen havonta fizetn√© ‚Äď a h√°zass√°gon k√≠v√ľl sz√ľletett gyermekek √©desanyj√°nak √©s a N√©metorsz√°gban √©lŇĎ k√ľlf√∂ldi any√°knak is. Minden any√°t fel kellene szabad√≠tani a p√©nzkeresŇĎ ap√°t√≥l val√≥ gazdas√°gi f√ľggŇĎs√©gbŇĎl. A k√©t nem kapcsolat√°t ez√°ltal a hatalmi befoly√°sokt√≥l mentes szerelem alapj√°ra akarta helyezni. A Der Aufstieg des Abendlandes (A Nyugat felemelked√©se) c√≠mŇĪ elŇĎad√°s√°ban Gesell rem√©ny√©t fejezte ki, hogy a kapitalizmust√≥l testileg, lelkileg √©s szellemileg megbeteg√≠tett emberis√©g egy kiv√°lts√°gokt√≥l √©s monop√≥liumokt√≥l mentes, term√©szetes piaci rendszerben fokozatosan visszanyeri eg√©szs√©g√©t √©s a kult√ļra √ļj vir√°gkor√°ba l√©phet be.

A kapitalizmusmentes piacgazdas√°g m√°s √ļtt√∂rŇĎi

A szabadf√∂ld-szabadp√©nz-elm√©let v√°lasz volt mind a klasszikus liberalizmus Laissez-faire elv√©re mind a marxizmus tervgazdas√°g-elk√©pzel√©s√©re. Nem k√∂z√©p√ļt a kapitalizmus √©s a kommunizmus k√∂z√∂tt a k√©sŇĎbbi konvergencia vagy a ‚ÄĚmixed economies‚ÄĚ √©rtelm√©ben, vagyis nem egy √°llamilag ir√°ny√≠tott kapitalista piacgazdas√°g, hanem az eddig megval√≥s√≠tott gazdas√°gi rendszereken t√ļlmutat√≥ alternat√≠va. Rendszerpolitikai √©rtelemben ‚ÄĚkapitalizmus n√©lk√ľli piacgazdas√°g‚ÄĚ-nak lehet nevezni. Gesell ezzel Pierre Joseph Proudhon francia t√°rsadalom√ļj√≠t√≥ (1809 ‚Äď 1865) elm√©lked√©seit gondolta tov√°bb √∂n√°ll√≥an, aki m√°r a 19. sz√°zad k√∂zepe t√°j√°n a f√∂ld mag√°ntulajdon√°t √©s a kamatos p√©nz hatalm√°t tette felelŇĎss√© az√©rt, hogy a feud√°lis abszolutizmus megszŇĪnte ut√°n nem tudott kialakulni egy uralkod√≥i r√©tegtŇĎl mentes t√°rsadalom. Proudhon a priv√°t f√∂ldj√°rad√©kot rosszall√≥an rabl√°snak nevezte, a p√©nz kamat√°t pedig elburj√°nz√≥ daganatnak. A j√∂vedelemnek ezek a kizs√°km√°nyol√≥ fajt√°i eredm√©nyezt√©k az √ļj uralkod√≥ oszt√°ly, a nagypolg√°rs√°g l√©trej√∂tt√©t, amely mind az √°llamot, mind az egyh√°zat fel tudta haszn√°lni a kispolg√°rs√°g √©s a munk√°soszt√°ly feletti uralm√°nak gyakorl√°s√°hoz. Gesell alternat√≠v modellje ezenk√≠v√ľl Gustav Landauer (1870 ‚Äď 1919) elm√©let√©vel is rokons√°got mutat, akit szint√©n Proudon inspir√°lt, s aki azt√°n a maga r√©sz√©rŇĎl Martin Buber-re (1878 ‚Äď 1965) volt nagy befoly√°ssal. P√°rhuzamos gondolatok mutatkoznak Franz Oppenheimer ( 1861 ‚Äď 1943) orvos-szociol√≥gus szoci√°lliber√°lizmus√°ban, illetve Rudolf Steinertnek (1861 ‚Äď 1925), az antropoz√≥fia alap√≠t√≥j√°nak, a t√°rsadalom h√°rmas tagol√°s√°r√≥l sz√≥l√≥ elm√©let√©ben is.

Az elsŇĎ szervezetek N√©metorsz√°gban √©s Sv√°jcban az elsŇĎ vil√°gh√°bor√ļ idej√©n

Gesell elsŇĎ munkat√°rsa, Georg Blumenthal (1879 ‚Äď 1929), a f√∂ldjog √©s a p√©nz reformj√°t a t√°rsadalom ‚ÄĚterm√©szetes rendj√©nek‚ÄĚ az elv√©vel fŇĪzte egybe, amely elvvel m√°r Francois Quasnay (1694 ‚Äď 1774) √©s t√∂bb m√°s fiziokrata is  szembehelyezkedett a feud√°lis abszolutizmussal a francia felvil√°gosod√°s idej√©n. Blumenthal 1909-ben megalap√≠totta a Fiziokrata Egyes√ľletet  (Physiokratische Vereinigung). Ez volt az elsŇĎ szervezete Gesell k√∂vetŇĎinek, akik a berlini √©s hamburgi f√∂ldreformerek, individu√°lanarchist√°k √©s szindikalist√°k soraib√≥l ker√ľltek ki. Amikor  A fiziokrata (Der Physiokrat) c√≠mŇĪ lap az elsŇĎ vil√°gh√°bor√ļ alatt a cenz√ļra √°ldozata lett, Gesell √°ttelep√ľlt Sv√°jcba, ahol az ottani f√∂ldreformerek, reformpedag√≥gusok √©s √©letreformerek k√∂r√©ben lelt k√∂vetŇĎkre. K√∂z√∂sen megalap√≠tott√°k a Sv√°jci Szabadf√∂ld-Szabadp√©nz Sz√∂vets√©get (Schweizer Freiland-Freigeld-Bund). Gesell k√©t elŇĎad√°s√°ban, az ‚ÄĚArany √©s b√©ke?‚ÄĚ (Gold und Frieden?) illetve a ‚ÄĚSzabadf√∂ld - a b√©ke alapk√∂vetelm√©nye‚ÄĚ (Freiland, die eherne Forderung des Friedens) mutatott r√°, hogy milyen jelentŇĎs szerepet j√°tszanak a reformjavaslatai a n√©pek b√©k√©je √©s a t√°rsadalmi igazs√°goss√°g megval√≥s√≠t√°sa szempontj√°b√≥l.

A k√©t vil√°gh√°bor√ļ k√∂z√∂tt

A elsŇĎ vil√°gh√°bor√ļ √©s a n√©met novemberi forradalom befejezt√©vel Gesell, Landauerrel val√≥ kapcsolata r√©v√©n, r√∂vid ideig n√©pi p√©nz√ľgyi megb√≠zottk√©nt tev√©kenykedett az elsŇĎ bajor tan√°cskorm√°nyban. Ennek buk√°sa ut√°n elŇĎsz√∂r √°rul√°ssal v√°dolt√°k, de azt√°n elejtett√©k a v√°dat. Ekkor Berlin k√∂rny√©k√©re k√∂lt√∂z√∂tt, ahol figyelemmel k√≠s√©rte a Weimari K√∂zt√°rsas√°g fejlŇĎd√©s√©t √©s sz√°mos bross√ļr√°ban √©s fogalmazv√°nyban komment√°lta azt. Gesell egy l√©pcsŇĎzetes, maximum 75%-os vagyonj√°rul√©kkal, a nagybirtoki tulajdonb√≥l √©s a nagytŇĎk√©bŇĎl akarta finansz√≠rozni a h√°bor√ļ k√∂vetkezm√©nyeinek rendbehozatal√°t, √©s ezzel egyidejŇĪleg pedig a f√∂ldjogra √©s a p√©nzre vonatkoz√≥ reformja megval√≥s√≠t√°s√°val akarta elind√≠tani a belf√∂ldi tŇĎkek√©pzŇĎd√©st, amely lehetŇĎv√© tenn√© N√©metorsz√°g sz√°m√°ra, hogy teljes√≠teni tudja a gyŇĎztes hatalmak j√≥v√°t√©teli k√∂vetel√©seit.  Gesell f√°radhatatlanul tiltakozott az ellen, hogy ehelyett az egym√°st gyorsan v√°ltogat√≥ korm√°nyok egy nagy infl√°ci√≥val m√©gink√°bb a k√∂z√©poszt√°lyt √©s a lakoss√°g als√≥bb j√∂vedelmi r√©tegeit fosztott√°k ki a j√≥m√≥d√ļak jav√°ra, halogatt√°k a repar√°ci√≥s k√∂vetel√©sek t√∂rleszt√©s√©t, N√©metorsz√°got a k√ľlf√∂di tŇĎke be√°raml√°s√°t√≥l tett√©k f√ľggŇĎv√© √©s a stabil rentenm√°rk√°t (‚Čąj√°rad√©km√°rka, ford. megj.) lecser√©lt√©k a v√°ls√°gra hajlamos aranyfedezetŇĪ valut√°ra.

Gesell igen kor√°n elhat√°rol√≥dott a rasszista √©s az antiszemita ideologi√°t√≥l. B√°r Darwin evol√ļci√≥elm√©lete nagy befoly√°ssal volt r√°, m√©gis szembehelyezkedett a szoci√°ldarwinista gondolkod√°sm√≥ddal. A t√ļlzott nacionalizmust ellenezve s√≠kra sz√°llt az√©rt, hogy N√©metorsz√°g megb√©k√©ljen a nyugati √©s keleti szomsz√©daival. A nemzet√°llamok expanzi√≥s politik√°j√°t az eur√≥pai √°llamok hatalommentes f√∂der√°ci√≥j√°nak kellene felv√°ltania. Gesell ezent√ļl kifejlesztette a kapitalizmus ut√°ni vil√°gvalutarendszer alapjait. S√≠kra sz√°llt egy ny√≠lt, kapitalista monop√≥liumokt√≥l √©s v√°mhat√°rokt√≥l, nemzeti kereskedelmi protekcionizmust√≥l √©s gyarmati terjeszked√©stŇĎl mentes vil√°gpiac√©rt. A k√©sŇĎbb l√©trej√∂vŇĎ Nemzetk√∂zi Valutaalappal √©s Vil√°gbankkal ellent√©tben, amelyek az adott igazs√°gtalan strukt√ļra keretein bel√ľl a hatalom k√©pviselŇĎinek √©rdekeit k√©pviselik, √©s ellent√©tben egy k√∂z√∂s eur√≥pai valut√°val, Gesell egy ‚ÄĚNemzetk√∂zi Valuta-Sz√∂vets√©g‚ÄĚ-et akart l√©trehozni, amely az √∂sszes nemzeti valut√°n fel√ľl√°ll√≥, semleges vil√°gp√©nzt bocs√°tana ki √©s azt √ļgy kezeln√©, hogy az a szabad vil√°gkereskedelmi kapcsolatok kiegyenl√≠tŇĎd√©s√©hez vezessen.

A h√°bor√ļ ut√°ni elsŇĎ √©vek nagy infl√°ci√≥j√°nak k√∂sz√∂nhetŇĎen Gesell k√∂vetŇĎinek t√°bora feldagadt kb. 15.000 fŇĎre. Ez a t√°bor azonban 1924-ben sz√©tv√°lt a m√©rs√©kelt liber√°lis Szabadgazdas√°gi Sz√∂vets√©gre (Freiwirtschaftsbund) s a radik√°lis individu√°lanarchista Fiziokrata Harci Sz√∂vets√©gre (Fysiokratischer Kampfbund). Hozz√°j√°rult a sz√©tv√°l√°shoz az a m√©ly ellent√©t, melyet Gesellnek az ‚ÄĚ√°llam le√©p√≠t√©s√©‚ÄĚ-rŇĎl sz√≥l√≥ messzemenŇĎ elk√©pzel√©sei  gy√ļjtottak l√°ngra. A belsŇĎ visz√°lykod√°sok gyeng√≠tett√©k a t√°mogat√≥i t√°bort. Mivel nem siker√ľlt t√∂megmozgalomm√° v√°lniuk, az eg√©sz weimari idŇĎszak alatt sokf√©le m√≥don pr√≥b√°ltak k√∂zeledni a szoci√°ldemokrat√°khoz √©s a szakszervezeti mozgalomhoz, valamint az akkori b√©ke-, nŇĎ- √©s ifj√ļs√°gi mozgalomhoz. A Szabadgazdas√°gi Sz√∂vets√©g a nagy vil√°ggazdas√°gi v√°ls√°g alatt t√∂bb folyamodv√°nyban j√°rult a Reichstagban k√©pviselt √∂sszes p√°rthoz, melyekben intett az akkori defl√°ci√≥s politika k√∂vetkezm√©nyeitŇĎl √©s javaslatokat tett a v√°ls√°g lek√ľzd√©s√©re. Ezek visszhang n√©lk√ľl maradtak. Amikor a Fiziokrata Harci Sz√∂vets√©g gyakorlati k√≠s√©rletei felkeltett√©k a k√∂zv√©lem√©ny figyelm√©t, a n√©met birodalmi p√©nz√ľgyminiszt√©rium 1931-ben a br√ľningi sz√ľks√©grendeletek keretein bel√ľl betiltotta azokat. Az 1932-es birodalmi v√°laszt√°sokon a Szabadgazdas√°gi P√°rt sikertelen maradt. A nemzeti szocializmus hatalomra ker√ľl√©se ut√°n Gesell k√∂vetŇĎinek egy r√©sze ellenz√©ki magatart√°st vett fel √©s ez√©rt √ľld√∂ztet√©snek lett kit√©ve. Egy m√°sik r√©sz√ľk v√©g√ľl elfojtotta azt, amit az NS-ideol√≥gia val√≥di term√©szet√©rŇĎl tudott, √©s abban a csal√≥ka rem√©nyben ringatta mag√°t, hogy Hitler √©s Gottfried Feder tal√°n komolyan fel sz√°nd√©kozz√°k sz√°molni a ‚ÄĚkamatrabszolgas√°got‚ÄĚ (‚ÄĚBrechung der Zinsknechtschaft‚ÄĚ). √ćgy azt√°n megpr√≥b√°lt√°k, vez√©rfunkcion√°riusainak befoly√°sol√°s√°val, az NSDAP (Nemzeti Szocialista N√©met Munk√°sp√°rt) gazdas√°gpolitik√°j√°t bel√ľlrŇĎl megv√°ltoztatni. A rezsimhez val√≥ igen kock√°zatos taktikai hozz√°idomul√°suk ellen√©re 1934 tavasz√°n betiltott√°k a szabadgazdas√°gi szervezeteket √©s m√©diumaikat,  egy r√©sz√ľk mag√°t√≥l oszlott fel. A totalit√°rius rezsim kezdeti t√©ves meg√≠t√©l√©s√©hez nem csak az a f√°jdalmas visszautas√≠t√°s j√°rult hozz√°, amelyben a weimari p√°rtok r√©szes√≠tett√©k ŇĎket, hanem elsŇĎsorban a tan√°cstalans√°g, hogy melyik a f√∂ld- √©s p√©nzreform megval√≥s√≠t√°s√°nak megfelelŇĎ √ļtja. Ausztri√°ban √©s Sv√°jcban tov√°bbra is l√©teztek szabadgazdas√°gi sz√∂vets√©gek. Gesell fŇĎ mŇĪve megjelent angol, francia √©s spanyol nyelven, ezenfel√ľl ismertetŇĎ f√ľzetek jelentek meg hollandul, portug√°lul, cseh√ľl, rom√°nul √©s szerbhorv√°tul, valamint eszperant√≥ul. EbbŇĎl kifoly√≥an l√©teztek kisebb csoportok Angli√°ban, Franciaorsz√°gban, Hollandi√°ban, Belgiumban, Csehszlov√°ki√°ban, Rom√°ni√°ban √©s Jugoszl√°vi√°ban. √Čszak- √©s D√©l-Amerik√°ban, Ausztr√°li√°ban √©s √öj-Z√©landon az ottani n√©met bev√°ndorl√≥k alap√≠tottak csoportokat.

1945 ut√°n: az √ļjrakezd√©s, a feled√©sbe mer√ľl√©s, majd √ļjj√°√©led√©s az 1970-es √©vek v√©g√©tŇĎl

N√©metorsz√°g akkori megsz√°llt √∂vezeteiben √ļjj√°alakultak a szabadgazdas√°gi szervezetek. A szovjetek √°ltal megsz√°llt √∂vezetben 1948-ban feloszlatt√°k ŇĎket; a hatalom ottani k√©pviselŇĎi Gesellt vagy a ‚ÄĚmonop√≥lburzso√°zia apolog√©t√°j√°nak‚ÄĚ vagy pedig, ak√°r Marx ellenl√°bas√°t, Proudhont, ‚ÄĚkispolg√°ri szocialist√°‚ÄĚ-nak tekintett√©k, akinek c√©ljai nem egyeztethetŇĎk √∂ssze a ‚ÄĚtudom√°nyos szocializmus‚ÄĚ-sal. Nyugat-N√©metorsz√°gban Gesell megmaradt k√∂vetŇĎinek nagy r√©sze - a weimari p√°rtokkal szerzett tapasztalataik miatt - egy saj√°t p√°rtban val√≥ tev√©kenyked√©s mellet d√∂nt√∂tt. Megalap√≠tott√°k a Radik√°lszoci√°lis Szabads√°gp√°rtot (Radikalsoziale Freiheitspartei), amely 1949-ben a sz√∂vets√©gi v√°laszt√°sokon a szavazatok csaknem 1%-√°t kapta meg. Majd Szabadszoci√°lis Uni√≥-ra (Freisoziale Union) v√°ltoztatt√°k a nev√ľket, √©s az ezut√°ni v√°laszt√°sokon m√°r csak minim√°lis szavazatsz√°mot √©rtek el. GyŇĪl√©steremk√©nt azonban tov√°bbra is mŇĪk√∂d√∂tt a Silvio-Gesell-H√°z Wuppertal √©s Neviges k√∂z√∂tt. Az 1950-es √©s 60-as √©vek nyugat-n√©met gazdas√°gi csod√°ja folyt√°n al√°bbhagyott a k√∂z√©rdeklŇĎd√©s a gazdas√°gpolitikai rendszeralternat√≠v√°k ir√°nt, b√°r h√≠res k√∂zgazd√°szok, √ļgymint Irving Fischer √©s John Maynard Keynes, elismert√©k Gesell jelentŇĎs√©g√©t. A munkan√©lk√ľlis√©g, a k√∂rnyezetpuszt√≠t√°s √©s a nemzetk√∂zi hitelv√°ls√°g eredm√©nyek√©nt, csak az 1970-es √©vek v√©g√©tŇĎl nŇĎtt meg ism√©t az √©rdeklŇĎd√©s Gesell szinte feled√©sbe mer√ľlt alternat√≠v gazdas√°gi modellje ir√°nt. √ćgy v√°lt lehetŇĎv√© a gener√°ci√≥v√°lt√°s is a t√°mogat√≥i t√°borban.

B√°zelben, a Sv√°jci Gazdas√°gi Arch√≠vumban (Schweizerisches Wirtschaftsarchiv) mŇĪk√∂dik egy Sv√°jci Szabadgazdas√°gi K√∂nyvt√°r (Schweizerische Freiwirtschaftliche Bibliothek). N√©metorsz√°gban az Alap√≠tv√°ny a P√©nz- √©s a F√∂ldreform√©rt (Stiftung f√ľr Refom der Geld- und Bodenordnung) 1983-ban kezdte meg egy Szabadgazdas√°gi K√∂nyvt√°r fel√©p√≠t√©s√©t. Ez 1988-t√≥l 1997-ig 18 k√∂tetben adta ki Gesell √∂sszes mŇĪv√©t, mely az elm√©let√©vel foglalkoz√≥   tudom√°nyos kutat√°s alapk√∂v√©√ľl szolg√°l. Erre √©p√ľl f√∂l egy k√∂nyvsorozat ‚ÄĚTanulm√°nyok a tem√©szetes gazdas√°gi rendrŇĎl‚ÄĚ (‚ÄúStudien zur Nat√ľrlichen Wirtschaftsordnung‚ÄĚ) c√≠mmel, amely a TGR-mozgalom sz√°z √©ves t√∂rt√©net√©nek √°ttekint√©s√©vel valamint Gesell legjelentŇĎsebb tan√≠v√°ny√°nak, Karl Walkernek a mŇĪveibŇĎl √∂ssze√°l√≠tott v√°logat√°ssal indult. Az alap√≠tv√°ny m√°s, a f√∂ld- √©s a p√©nzreform k√©rd√©seit t√°rgyal√≥ k√∂nyvpublik√°ci√≥kat is t√°mogat √©s a T√°rsadalomtudom√°nyi T√°rsas√°ggal (Sozialwissenschaftliche Gesellschaft) k√∂z√∂sen jelentetik meg a Szoci√°l√∂kon√≥miai Szemle (Zeitschrift f√ľr Sozial√∂konomie) c√≠mŇĪ foly√≥iratot. 1988-ban √©s 1995-ben ezenk√≠v√ľl a Karl-Walker-d√≠jjal (Karl-Walker-Preis) t√ľntettek ki olyan tudom√°nyos munk√°kat, melyek a p√©nzpiacok re√°lgazdas√°gt√≥l val√≥ elrugaszkod√°s√°t illetve a munkan√©lk√ľlis√©g lek√ľzd√©s√©nek m√≥djait kutatj√°k. A Seminar f√ľr freiheitliche Ordnung (Szemin√°rium a szabadelvŇĪ rendszer√©rt) Fragen der Freiheit (A szabads√°g k√©rd√©sei) c√≠mmel egy f√ľzetsorozatot jelentet meg. Emellett mŇĪk√∂dik az Initiative f√ľr Nat√ľrliche Wirtschaftsordnung (Kezdem√©nyez√©s a Term√©szetes Gazdas√°gi Rend√©rt), amely sv√°jci √©s osztr√°k bar√°ti szervezetekkel k√∂z√∂sen Gesell gondolatainak n√©pszerŇĪs√≠t√©s√©re t√∂rekszik. A Vereinigung Christen f√ľr Gerechte Wirtschaftsordnung (Kereszt√©nyek Egyes√ľlete az Igazs√°gos Gazdas√°gi Rend√©rt) a f√∂ld- √©s p√©nzreform gondolat√°t a f√∂lddel val√≥ spekul√°ci√≥ √©s a kamatszed√©s zsid√≥-kereszt√©ny-muzulm√°n kritik√°j√°val kapcsolja √∂ssze. Margit Kennedy, Helmut Creutz √©s m√°s szerzŇĎk Gesell elm√©let√©nek aktualiz√°l√°s√°n dolgoznak. Ebben a vonatkoz√°sban t√∂bbek k√∂z√∂tt azzal k√©rd√©ssel foglalkoznak, hogyan f√ľgg √∂ssze egym√°ssal a p√©nzvagyon √©s az ad√≥ss√°g√°llom√°ny exponenci√°lis n√∂veked√©se a re√°lgazdas√°g k√∂rnyezetrombol√≥ n√∂veked√©s√©vel, hogyan lehet megszŇĪntetni a gazdas√°g n√∂veked√©si k√©nyszer√©t, √©s hogyan lehet a f√∂ld- √©s p√©nzrefomot √∂sszekapcsolni egy √∂kol√≥gikus ad√≥rendszerrel. Az elm√©let jelenlegi fejlŇĎd√©si √°llapot√°nak m√©rleg√©t ny√ļjtja a Gerechtes Geld ‚Äď Gerechte Welt (Igazs√°gos p√©nz ‚Äď igazs√°gos vil√°g) c√≠mŇĪ k√∂nyv. Ez a 1991-ben Konstanz-ban megrendezett konferencia 100 Jahre Gedanken zu einer Nat√ľrlichen Wirtschaftsordnung - Auswege aus Wachstumszwang und Schuldenkatastrophe (Sz√°v √©v gondolatai egy term√©szetes gazdas√°gi rendrŇĎl ‚Äď kiutak a n√∂veked√©si k√©nyszerbŇĎl √©s a hitelv√°ls√°gb√≥l) hozz√°sz√≥l√°sait tartalmazza.

Az √°llamszocializmus buk√°sa K√∂z√©p- √©s Kelet-Eur√≥p√°ban a rendszerek verseng√©s√©ben √°tmentileg a nyugati kapitalizmus gyŇĎzelm√©t hozta. De am√≠g fennmaradnak a szeg√©nys√©g √©s a gazdags√°g k√∂z√∂tti ellent√©tek √©s az abb√≥l kifoly√≥ v√°ls√°gok √©s h√°bor√ļk, am√≠g a gazdas√°g exponenci√°lis n√∂veked√©se sz√©trombolja a k√∂rnyezetet, √©s am√≠g az iparos√≠tott √©szaki f√©lteke k√≠m√©letlen√ľl kizs√°km√°nyolja a d√©lit, addig kutatnunk kell a szokv√°nyos gazdas√°gi rendszerek alternat√≠v√°i ut√°n. Ezek k√∂z√∂tt Silvio Gesell szabadf√∂ld-szabadp√©nz elm√©let√©ben is megtal√°lhatjuk a j√∂vŇĎ perspekt√≠v√°j√°t.

Aj√°nlott irodalom:

www.alkotmany.ngo.hu/silvio.htm (Silvio Gesell, A term√©szetes gazdas√°gi rend szabadf√∂ld √©s szabadf√∂ld r√©v√©n c√≠mŇĪ k√∂nyv√©nek nyersford√≠t√°sa itt olvashat√≥) - www.fennmaradas.hu

Silvio Gesell, The Natural Economic Order (translation by Philip Pye), London 1958 - www.systemfehler.de

Helmut Creutz, A p√©nz-szindr√≥ma 1-2, Hifa Hung√°ria, 1997. (Seg√≠ts√©g mindenkinek Egyes√ľlet, Honv√©d u. 40, H ‚Äď 1055 Budapest)

Lawrence Klein, The Keynesian Revolution. London 1966 and 1980, chap. 5, pp. 124 ‚Äď 152.

Dieter Suhr, Der Kapitalismus als monet√§res Syndrom ‚Äď Aufkl√§rung eines Widerspruchs in der Marxschen Politischen √Ėkonomie. Frankfurt 1988.

Dieter Suhr, The Capitalistic Cost-Benefit Structure of Money. New York and Berlin 1989.

Gerhard Senft, Weder Kapitalismus noch Kommunismus - Silvio Gesell und das libertäre Modell der Freiwirtschaft. Berlin 1990.

Margrit Kennedy, Interest and Inflation-Free Money - Creating an Exchange Medium That Works for Everybody and Protects the Earth. Okemos/Michigan 1995.

William Darity Jr., Keynes‚Äô Political Philosophy: The Gesell Connection, in: Eastern Economic Journal Vol. 21, No. 1 Winter 1995, pp. 27 ‚Äď 41.

Mario Seccareccia, Early Twentieth-Century Heterodox Monetary Thought and the Law of Entropy. In: A. Cohen, H. Hagemann and J. Smithin, Financial Institutions and Macroeconomics. Boston 1997.

Marvin Goodfriend, Overcoming the Zero Bound Interest Rate Policy, in: Journal of Money, Credit, and Banking Vol. 32, No. 4/2000 (part 2), pp. 845 ‚Äď 869.

Bernd Senf, Die blinden Flecken der √Ėkonomie - Wirtschaftstheorien in der Krise. M√ľnchen 2001.

Zeitschrift f√ľr Sozial√∂konomie - www.sozialoekonomie.de

OBEN

[Home] [BasisInformation] [Weiterf√ľhrende Informationen] [Kritik & Antwort] [Zeitschrift f√ľr Sozial√∂konomie] [Fragen  der Freiheit] [Veranstaltungen] [Forschung] [Archive] [Info Foreign Languages] [PinnWand] [Impressum] [Stiftung]

(C) GAUKE GMBH